A Pannon Flóra növényi jelleg adatbázisa

Az utóbbi néhány évtizedben számos nemzetközi adatbázist hoztak létre, melyekben a fontosabb mérhető növényi tulajdonságokat (ún. jellegeket) gyűjtik össze, legtöbbször célzott alapkutatások adatigényének kielégítésére. Ilyen például a LEDA (Kleyer et al. 2008) adatbázis, mely vegetatív, generatív és terjedéssel kapcsolatos jellegek gyűjteménye; a CLO-PLA (Klimešová & de Bello 2009), amely a vegetatív növekedéssel és a terjedéssel kapcsolatos adatok kereshető adatbázisa; a GLOPNET (Wright et al. 2004) adatbázis a levelek fizikai, kémiai és szerkezeti adottságait fogja össze; a Seed Information Database maginformációs adatbázis; míg a BIOPOP (Poschlod et al. 2003) és BiolFLOR (Kühn et al. 2004) adatbázisok a növényi életmenet-tulajdonságokkal foglalkoznak. Az adatbázisok adatbázisa, a TRY (Kattge et al. 2020) is rengeteg jellegadatbázist tömörít. Ezek az adatbázisok számos növényi jellegről, tulajdonságról nyújtanak adatokat, hátrányuk viszont, hogy az adatok sok esetben igen sok forrásból, több országból, eltérő klimatikus viszonyok közül származnak. Éppen ezért az adatok felhasználhatósága korlátozott, ugyanis az eltérő klíma és az eltérő lokális biotikus és abiotikus környezeti adottságok hatással vannak az egyes növényi jellegekre. A felsorolt adatbázisok hazai vizsgálatokban történő alkalmazhatóságát az is limitálja, hogy ezek jellemzően Nyugat- és Észak-Nyugat-Európa flórájára koncentrálnak, így a kontinentálisabb, keletibb elterjedésű fajok, amelyek a pannon flórában jelentős számban fordulnak elő, szinte teljesen hiányoznak belőlük.  Ezek a problémák indították útjára egy hazai, a pannon flóra elemeire vonatkozó növényi tulajdonság információkat tartalmazó adatbázis létrehozását.

A PADAPT hazai gyűjtésekre, mérésekre és korábbi hazai publikációkra alapozva igyekszik összefoglalni a lehető legtöbb mért és könnyen mérhető adatot a hazai flóra fajaival kapcsolatosan, hogy ezek az adatok a hazai kutatók számára szabadon hozzáférhető módon összegyűjtve hatékony segítséget nyújthassanak jellegalapú ökológiai vizsgálatok értékeléséhez.

A PADAPT adatbázisba nem csak a szűkebb értelemben vett növényi jellegeket (úgymint az átlagos növénymagasságra, a magtömegre vagy a főbb levél tulajdonságokra vonatkozó mért adatok) szeretnénk beépíteni, hanem a növények életformáját és ökológiai stratégiáját vagy épp indikációját jellemző adatokat is (mint például a flóraelem besorolás, a Borhidi-féle Szociális Magatartási Típusok vagy a Zólyomi-féle TWR számok). Az adatbázis létrehozása nem kis feladat, annak ellenére sem, hogy az összegyűjtendő adatok jelentős része már publikált formában megtalálható. Szerencsére a növényökológiai kutatás jelentősebb hazai műhelyei jelezték támogatásukat ebben a munkában. A Debreceni Egyetem Ökológiai és Növénytani Tanszékeinek munkatársai mellett az MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport, az Ökológiai Kutatóközpont Duna Kutató Intézete és az Ökológiai és Botanikai Intézete, a Soproni Egyetem, a Szegedi Tudományi Egyetem Ökológiai Tanszéke, a Debreceni Egyetem Botanikus Kertje, az ELTE Füvészkertje, illetve a Szent István Egyetem kutatói vesznek részt a projektben.

Kutatási támogatás: NKFIH KH 130320, KH 129483, K119225
Megvalósítás időtartama: 2019-2021

További részletek:
https://www.okologiablog.hu/padapt-hianypotlo-hazai-adatbazis-epul-novenyi-jellegekrol