NKFIH K 119225 (2016-2020)
Növényökológiai elméletek alkalmazási lehetőségei a gyeprekonstrukcióban
Projektvezető: Török Péter

A fajgazdag, hagyományosan kezelt területek Európa-szerte és a világ más pontjain is – többnyire a megváltozott mezőgazdasági tájhasználat (intenzívebbé vált tájhasználat vagy felhagyás) következtében – jelentős mértékben degradálódtak. Ezen területek fajkészletének megőrzésében és a tájléptékű diverzitás fenntartásában a mezofil és száraz gyepterületek kiemelt jelentőséggel bírnak. Az elmúlt évszázadban a fennmaradt gyepterületek többsége degradálódott és természetes fajkészletük elszegényedett. A kedvezőtlen folyamatok megállításának vagy ütemük csökkentésének szükségessége az élőhely-rekonstrukciós kutatásokat és beavatkozásokat a tudományos érdeklődés homlokterébe emelte. A vegetációdinamikai és növényökológiai kutatások, illetve a gyeprekonstrukciós kutatások és beavatkozások fontossága ellenére az elméleti és a gyakorlat-orientált megközelítések esetében kismértékű az átjárhatóság. Az egyik oldalon számos elméletet felállítottak, melyek segítségével magyarázhatóak a vegetációdinamikai folyamatok és a fajkészletben zajló változások, a másik oldalról számos módszert és monitoring rendszert dolgoztak ki a rekonstrukciós beavatkozások kivitelezésére és tanulmányozására, melyek során jelentős mennyiségű gyakorlati tapasztalat halmozódott fel. Egy egységes, az elméleti eredményeket és gyakorlati tapasztalatokat ötvöző módszertan és elméleti háttér azonban mindez idáig hiányzik. Vizsgálataink során arra keressük a választ, hogy a növényökológia elméletek milyen módon segíthetik a költséghatékony gyeprekonstrukciós módszerek kiválasztását és végrehajtását. A javasolt kutatás igen újszerű és jól kapcsolódik a növényökológia és a restaurációs ökológia nemzetközi trendjeihez.

NKFIH KH 129483 (2018-2020)
Legeltetés gyepek funkcionális diverzitására gyakorolt hatása
Projektvezető: Török Péter

A hagyományos pásztorló legeltetés, illetve a szabad legeltetés egyéb természetkímélő formáinak alkalmazása a fenntartható tájhasználat és a biológiai sokféleség megőrzésének hatékony eszközei lehetnek. Bár az extenzív, eltérő tájfajtákkal zajló legeltetést egyre inkább preferálják a fenntartható ökológiai szemléletű gyepgazdálkodásban és a természetvédelemben, e tájfajták eltérő gyepközösségekre gyakorolt intenzitásfüggő hatásai kevéssé vizsgáltak. A kutatás a vegetáció, a talaj és a magbank komplex vizsgálatán keresztül tervezi a legeltetés eltérő gyeptípusokra gyakorolt hatásainak vizsgálatát. Az első munkacsomagban mintegy 72 eltérő mértékben, túlnyomóan szürke marha által legeltetett rövidfüvű száraz szikes, lösz, nedves szikes, és nedves nem szikes gyepterületeten vizsgáljuk az állatfajta és a legelési intenzitás gyepek funkcionális diverzitásra gyakorolt hatásait. A második munkacsomagban hazai és romániai mintaterületeken kiválasztott 10 magas diverzitású fás legelő esetében felmérjük az eltérő fiziognómiájú, jellemző növényzeti foltok és a magbank funkcionális összetételét. A harmadik munkacsomagban szarvasmarha- és juh-legeltetett rövidfüvű száraz szikes gyepek, löszgyepek, nedves szikes gyepek és nedves nem szikes gyepek vegetációját és biomassza-produkcióját hasonlítjuk össze rétegzett mintavétellel. A három munkacsomagban összesen kilenc kutatási kérdés megválaszolásával arra keressük a választ, hogy az eltérő intenzitású legeltetés az állatfajta figyelembe vételével milyen hatást gyakorol a vizsgált gyepek biomassza viszonyaira, fajkészletére, talajára és a talajban található magbank összetételére és sűrűségére.

LP2017-22/2017 (2017-2022)
Lendület II. projekt
Új frontok a restaurációs ökológiában: A környezetbarát infrastruktúra kiépítésének és fenntartásának ökológiai szempontú elmélete
Projektvezető: Török Péter

Az emberi életminőség fenntartásában kiemelt fontosságú a széleskörű ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtására képes természetes és féltermészetes területek, valamint egyéb környezeti jellemzők stratégiailag megtervezett hálózatának kialakítása és fenntartása. Az ilyen úgynevezett környezetbarát infrastruktúra kialakításában kulcsfontosságú a természetes élőhelyek sokféleségének fenntartása és helyreállítása. A tájléptékben zajló élőhely-rekonstrukció hatékony eszköz az élőhelyi hálózatok szerkezetének és hatékony működésének kialakításában. Az élőhely-rekonstrukciók esetében igen fontos a költséghatékony kivitelezés és fenntartás, valamint a költséges technikai megoldások kiváltása. A kutatásunk legfőbb célja az, hogy az elméleti konzervációbiológiai és restaurációs ökológiai vizsgálatok, valamint a gyakorlati élőhely-rekonstrukciók és kezelések során nyert eredmények integrálása révén megfelelő és adaptív válaszokat adhassunk a tájhasználat- és klímaváltozással járó kihívásokra.

NKFIH KH 130320 (2018.12.01.-2020.12.31.)

Funkcionális növényi jellegek szerepe a gyepdinamikában és a restaurációban

A pályázat  fő célja volt, hogy a közép- és kelet-európai gyepek ökológiai folyamatait és az azokhoz kapcsolódó közösségszerveződési és társulási szabályokat funkcionális alapon vizsgálja. A végzett vizsgálatok a növényi jellegek vizsgálatán keresztül a növényi terjedés, magbank- képzés illetve a közösségek rezisztenciájával és rezilienciával összefüggő folyamatait kívánta elemezni. További fontos cél volt egy nyílt hozzáférésű növényi jelleg adatbázis létrehozása, mely hazai méréses adatokat tartalmaz a hazai flóra fajainak minél teljesebb körére vonatkozóan.

NKFIH PD 132131 (2019-2022)

Fás szárú növények ökoszisztéma-mérnök hatásának újszerű aspektusai

A kutatásban a fás-gyepes élőhelymozaikok ökológiai és természetvédelmi vonatkozásainak két nagyobb témakörével foglalkozunk: (i) Legeléskizárásos módszerrel vizsgáljuk a fás legelők fás szárú növényeinek hatását a lágyszárú szint biomassza-produkciójára, illetve faj- és funkcionális összetételére, továbbá a talaj különféle tulajdonságaira, különös tekintettel a szénmegkötésre, vízháztartásra és a magbankra. (ii) Erdős sztyepp termőhelyeken vizsgáljuk a természetes vegetációtípusok és faültetvények regionális vízháztartásra gyakorolt hatásait.

NKFIH FK 132142 (2019-2023)
Szélsőséges klíma-események bentikus algaközösségekre gyakorolt hatása

A globális klímaváltozásnak köszönhetően az utóbbi évtizedben egy tipológiai eltolódás figyelhető meg a hazai kisvízfolyások esetében: eddig állandó vízellátottságú kisvizek periodikus vizekké alakulnak, melyek élőlényközösségeit nemcsak a kiszáradás, hanem a villámárvizek is egyre gyakrabban fenyegetik. A bentikus kovaalgák érzékenyen reagálnak a környezeti tényezők változására, ugyanakkor a közösségeik szárazságtűréséről-, indikációjáról jelenleg még kevés adat áll rendelkezésre. Ezért projektünk célja annak vizsgálata, hogyan hatnak a szélsőséges időjárási események periodikus és állandó vízellátottságú kisvízfolyásaink bentikus algaközösségeinek taxonómiai és funkcionális összetételére, diverzitására, diszperziójára, valamint szukcessziójára.