NKFIH K 119225 (2016-2020)

Növényökológiai elméletek alkalmazási lehetőségei a gyeprekonstrukcióban
Projektvezető: Török Péter

Mára a megmaradt gyepek többsége degradálódott és természetes fajkészletük elszegényedett. Ezen folyamatok megállításához vagy lassításához elengedhetetlenek az élőhely-rekonstrukciós kutatások és beavatkozások, ugyanakkor még mindig kevés az átjárás az elméleti és a gyakorlat-orientált megközelítések között. Kutatásaink során arra keressük a választ, hogy a növényökológiai elméletek milyen módon segíthetik a költséghatékony gyeprekonstrukciós módszerek kiválasztását és végrehajtását.

NKFIH KH 129483 (2018-2020)

Legeltetés gyepek funkcionális diverzitására gyakorolt hatása
Projektvezető: Török Péter

A természetkímélő szabad legeltetés alkalmazása a fenntartható tájhasználat és a biológiai sokféleség megőrzésének hatékony eszköze lehet. Kutatásunk során arra keressük a választ, hogy az eltérő erősségű legeltetés az állatfajta figyelembe vételével milyen hatást gyakorol a vizsgált gyepek biomassza viszonyaira, fajkészletére, talajára és a talajban található magbank összetételére és sűrűségére.

 

LP2017-22/2017 (2017-2022)

Lendület II. projekt
Új frontok a restaurációs ökológiában: A környezetbarát infrastruktúra kiépítésének és fenntartásának ökológiai szempontú elmélete
Projektvezető: Török Péter

A környezetbarát infrastruktúra kialakításában kulcsfontosságú a természetes élőhelyek sokféleségének fenntartása és helyreállítása. Kutatásunk legfőbb célja az, hogy az elméleti természetvédelmi biológiai és restaurációs ökológiai vizsgálatok, valamint a gyakorlati élőhely-rekonstrukciók és kezelések során nyert eredmények összedolgozása révén megfelelő és adaptív válaszokat adhassunk a tájhasználat- és klímaváltozással járó kihívásokra.

 

NKFIH KH 130320 (2018.12.01.-2020.12.31.)

Funkcionális növényi jellegek szerepe a gyepdinamikában és a restaurációban
Projektvezető: Tóth Edina

A pályázat  fő célja volt, hogy a közép- és kelet-európai gyepek ökológiai folyamatait és az azokhoz kapcsolódó közösségszerveződési és társulási szabályokat funkcionális alapon vizsgálja. A végzett vizsgálatok a növényi jellegek vizsgálatán keresztül a növényi terjedés, magbank- képzés illetve a közösségek rezisztenciájával és rezilienciával összefüggő folyamatait kívánta elemezni. További fontos cél volt egy nyílt hozzáférésű növényi jelleg adatbázis létrehozása, mely hazai méréses adatokat tartalmaz a hazai flóra fajainak minél teljesebb körére vonatkozóan.

NKFIH PD 132131 (2019-2022)

Fás szárú növények ökoszisztéma-mérnök hatásának újszerű aspektusai
Projektvezető: Tölgyesi Csaba

A kutatásban a fás-gyepes élőhelymozaikok ökológiai és természetvédelmi vonatkozásainak két nagyobb témakörével foglalkozunk: (i) Legeléskizárásos módszerrel vizsgáljuk a fás legelők fás szárú növényeinek hatását a lágyszárú szint biomassza-produkciójára, illetve faj- és funkcionális összetételére, továbbá a talaj különféle tulajdonságaira, különös tekintettel a szénmegkötésre, vízháztartásra és a magbankra. (ii) Erdős sztyepp termőhelyeken vizsgáljuk a természetes vegetációtípusok és faültetvények regionális vízháztartásra gyakorolt hatásait.

NKFIH FK 132142 (2019-2023)

Szélsőséges klíma-események bentikus algaközösségekre gyakorolt hatása
Projektvezető: B-Béres Viktória

A globális klímaváltozásnak köszönhetően az utóbbi évtizedben egy tipológiai eltolódás figyelhető meg a hazai kisvízfolyások esetében: eddig állandó vízellátottságú kisvizek periodikus vizekké alakulnak, melyek élőlényközösségeit nemcsak a kiszáradás, hanem a villámárvizek is egyre gyakrabban fenyegetik. A bentikus kovaalgák érzékenyen reagálnak a környezeti tényezők változására, ugyanakkor a közösségeik szárazságtűréséről-, indikációjáról jelenleg még kevés adat áll rendelkezésre. Ezért projektünk célja annak vizsgálata, hogyan hatnak a szélsőséges időjárási események periodikus és állandó vízellátottságú kisvízfolyásaink bentikus algaközösségeinek taxonómiai és funkcionális összetételére, diverzitására, diszperziójára, valamint szukcessziójára.